16. nap

2009 május 1. | Szerző:

Remélem,
hogy nem csak beképzelem magamnak, hanem valóban igaz, hogy
tisztulok… az ízlő sejtjeim, a gondolataim, az egész szervezetem.

Leszámítva
a tényt, hogy fáradékony vagyok (bár ez nagyon egyéni) tényleg nagyon
jól érzem magam, reggel, nap közben, este, éjszaka. Kiadósakat alszom,
nyugodt vagyok, tiszták a gondolataim, a döntéseim… tényleg remélem,
hogy mindezt nem csak beképzelem magamnak.

Jó lenne egy kis
visszajelzés valakitől, hogy vajon ugyanígy, vagy legalább
hasonlóképpen élte-e meg a kúrát. Holnap érek a félúthoz, tehát még sok
áll előttem. Azt mondják, könnyű ilyenkor már.
Egy frászt könnyű. Könnyű ilyenkor feladni, de nem folytatni. Viszont ha van harci szellem az emberben, akkor nem adja fel.

A zöldséggel nincs gondom. Sokszor ki is hagyom :c)

15. nap (2. fázis)

2009 április 30. | Szerző:

Mint
azt tegnap említettem volt nagy szerényen, a mai adag rizs igencsak
finomra sikeredett, többek közt ennek köszönhető az is, hogy már reggel
kilenckor nekifogtam a reggelizésnek.

Picit fura, hogy az ember főtt rizst reggelizik párolt spenóttal, de meg lehet szokni a gondolatot (pláne ha korog a gyomrod!)

Nap
közben meg előjött egy csomó megoldandó feladat, így nem is nagyon volt
időm azon töprengeni, hogy éhes vagyok vagy sem. Túl sok zöldséget
pároltam magamnak, így elég sok megmaradt belőle. Szerencsémre! Ugyanis
hazafele egy dugóba kerültem, ahol órákig vesztegeltem, és mivel már
haza induláskor éhes voltam, nem tudom, hogyan bírtam volna ki, ha nem
majszolok kamionfüst és mentőhuhogás közepette egy kis párolt
sárgarépát. Persze, azért kibírtam volna, de így könnyebb volt.

A gond az volt, hogy amikor hazaértem (este fél kilenckor), akkor nekifogtama következő adagnak, és… hát igen. Bezabáltam 🙁

Erről le kell szoknom, különben…

10. nap (2. ciklus / 1. nap)

2009 április 25. | Szerző:

Hát eljött a nagy nap. Kiváncsi vagyok, ízleni fog-e a párolt zöldség. Nagyon ajánlom neki, különben abbahagyom az egészet.

Egyébként otthon nagyon megértők velem szemben, és jobbnál jobbakat főznek, hogy még nehezebb legyen kibírnom. Tegnap pl. palacsinta volt. Máskor nem gondolok rá, de tegnap mit nem adtam volna egy baracklekváros-kakaós palacsintáért!

Elég gyakran fontolgatom, hogy abbahagyom a kúrát… mintha nem látnám értelmét vagy mi. És főleg ha belegondolok, hogy most kezdem csak a második negyedét… De meglátom mennyire tudok jóllakni és betelni a rizs mellett a párolt zöldséggel, aztán majd elválik. Kár lenne most már abbahagyni, annyi biztos.

Most éppen párolódik a zöldség és fő a rizs, miközben pötyögtetem ezeket a sorokat. Ki akartam hagyni a reggelit, de nem lehet. Kell az energia, ha a kertben akarok dolgozni. Ma szép idő mutatkozik, ki kell használni :c)

***************************************************************
… ízlik a párolt zöldség, nagyon finom! Sőt megkockáztatom, hogy jobb, mint a főtt!
De alig bírom … lelkileg letör, hogy nem bírom a fizikai munkát. A kertben minden félórában szünetet kell tartanom. Hm… és bevallom töredelmesen (mea culpa, mea culpa, mea maxima culpa), hogy egy pohár vörösborhoz folyamodtam ebéd után (hogy valamire kibeszéljem magam, elmondom, hogy a kínaiak szerint a második legegészségesebb ital a vörösbor (a csontleves után), ezért gondoltam, hogy megengedhetek magamnak ennyi luxust, márcsak azért is, hogy megelőzzem a kúra befejezését… ha már meg akarom szegni, akkor valami értelmes dologgal, ne rögtön sült disznó csülökkel).

9. nap (1. ciklus, utolsó nap)

2009 április 24. | Szerző:

Kis csalással tegnap este, de mégis kibírtam valahogy. A kis csalás
abban nyilvánult meg, hogy egy csipetnyi tengeri sót és majorannát
tettem a vízbe, amelyben megfőztem az esti adagot (a reggeli adag
ugyanis elfogyott).

Nagyon furcsa volt. Szinte nem ízlett. Úgy tűnik, van valami a dologban, hiszen tisztulnak az ízlelő sejtek is.

Már most azon töröm a fejem, milyen zöldséget párolok a holnapi
rizshez… eddig a kedvencem, a brokkoli a nyerő, de a spárga sem
megvetendő, most úgyis spárga-szezon van.

8. nap (1. ciklus)

2009 április 23. | Szerző:

Tegnap este még olvasgattam a részletesebb leírást a rizskúráról. Tudatosult bennem, hogy nem csak egy amolyan ukmukfuk dologról van szó, hanem komoly elhatározásról, komoly változásról (a szervezetben, az életstílusban, az étkezési szokásokban). Mindez nem is tudatosult bennem eddig, csak nekifogtam.

Sok újat megtudtam a részletes leírásból, amit eddig nem tartottam be, pedig lehet, hogy nem ártott volna. Ha már az ember csak napi kétszer eszik, akkor is csak rizst, akkor azt egye úgy, ahogy kell.
Megtudtam többek közt, hogy a kávé ilyenkor még inkább árt, mint máskor :c(
Ez nagyon elszomorít, mert a kávézás mindig a nap vidám része (csak mert imádom az illatát, az ízét, és rendkívüli módon élvezem 🙂
Vagy például, hogy a rizs habját, amikor először felforr, érdemes eltávolítani.
Vagy hogy nem szabad előfőzött rizst használni (zacskókban árulják, ún. parboiled rice, ti se egyétek), bár ezt magam is igazán kitalálhattam volna, mert az ilyen félkész árukat mindig kémiailag fertőtlenítik, agyonsterilizálják, megölik benne a legutolsó vitamin részecskét is, csak azután teszik ki a pultra. Nem ettem sokat, a nyolc nap alatt csak kétszer, másodszor éppen tegnap este, miközben elolvastam a cikkben, hogy ne együnk zacskós rizst.
Vagy elolvastam például, hogy a barna rizs nem áll el nagyon sokáig, sőt megromlik, ha egy évnél tovább tárolják. Jó odafigyelni, hogy milyen rizst veszünk, és megnézni, hogy mikor csomagolták (bár ez nem garantál semmit, mert a kínai kalózhajón akár évekig is állhatott előtte).
Kaptam választ arra a kérdésemre is, hogy mi a helyzet ilyenkor a vitaminokkal és az ásványi anyagos (cink, magnézium, satöbbi) dilibogyókkal. Nem kell szedni.
Mint megtudtam, a 2. és 7. nap a legnagyobb krízis (ha egyáltalán beáll), így remélem, hogy a nehezén tényleg túl vagyok. Nem a kaja zavar, ma flegmán mentem végig a sütikkel és rakott szendvicsekkel megrakott svédasztalok mellett, hanem hogy lelassultam, akár egy csiga. Jókat mosolygok magamon, mert látom, érzékelem magamon, hogy lassabb a mozgásom, lassabbak a reakcióim, de mindemellett jól bírom a tornát, a kondizást (kop-kopp, ezt el ne kiabáljam, majd este meglátom, hogy mennyire bírom a vasgyúrást).
Addigis mindenkinek üdv!

*************************
Vasgyúrásról szó sem lehet, fáradt vagyok, mint aki egész nap fát vágott!
Szauna, kényeztetés, ez lesz az esti program. És korai lefekvés és alvás! Jó éjt!

7. nap (1. ciklus)

2009 április 22. | Szerző:

Hiába, a kukta az kukta! Reggel megfőztem az adag rizst, de nem kuktában, és nem lett olyan, mint amikor kuktában főzöm. Nem tudom, mi a titok nyitja. Van tippje valakinek?

Egy kínai mondás szerint, “Ha a főételből egyszer kihagyod a rizst, az egy hétre elveszi a család szerencséjét.”

Egy másik szerint pedig, “Ha egy órán át boldog akarsz lenni, fogyassz alkoholt. Ha három napig akarsz boldog lenni, házasodj meg. Ha egy egész életen át boldog akarsz lenni, egyél rizst!”

Asszem ma utolért a krízis… (vagy csak enyhén meglegyintett? Ki tudja, mi vár még rám.) Egész nap sütemények, húsfalatok, gyümölcsök képe és illata villant be az agyamba. Persze azért kibírtam, de nem volt könnyű.

Újra olvastam a cikket. Azt írja, hogy jó a kúra elején papírra vetni, hogy milyen okból, és milyen célkitűzéssel fogunk neki a rizses napoknak. Merthogy bizonyosan eljön a nap, amikor a kedvünk alábbhagy, és elkezdünk agyalni, fontolgatni fogjuk, hogy abbahagyjuk az egész kúrát. Ilyenkor jó elővenni a füzetet, és belelapozni, hogy emlékeztessük magunkat, miért is fogtunk neki a kúrának.

Remélem az első ciklus utolsó két napja nem hoz meglepetést (nem olyasmire gondolok, hogy hirtelen más íze lenne a rizsnek, hanem hogy kibírom.

Ma is csak kétszer ettem. Most fogok harmadszor, akármennyire van este fél tíz. Éhes vagyok. Arra gondoltam, egy kis főtt barna rizs biztosan jót tesz majd :c)

Apropó barna rizs: hát persze, hogy barna rizzsel kell kúrázni! 7x több tápláló anyagot tartalmaz (ásványi anyagok, vitaminok), mint testvére, a fehér rizs, amelyről eltávolították (leköszörülték, legyalulták) a héját és a sok vitamint. A fehér rizst először a shanghai árusok dobták piacra 1926-ban, tisztán üzleti okokból. Mára a barna rizs szinte teljesen eltűnt az ázsiai éttermek kínálatából, és az ázsiai konyhákból (milyen kár!) Viszont mi most már tudjuk, hogy a barnát kell fogyasztani :c)

6. nap (1. ciklus / 6. nap)

2009 április 21. | Szerző:


Reggel elrontottam a rizst – nem jól főztem meg, vagy mittudomén, de ízetlen volt, nedves, bueeeee! De azért majszolgattam lassacskán (reggel meg délben).

Délután megint megjártam a poklot úton hazafelé…
Kebab, füstölt csülök, pizza, pizzaárus, kávézó, kebab… hej, haj.

Érdekes módon, még ha úgy is érzem, hogy éhes vagyok, nincs rossz kedvem.
Állandó mosoly, jókedv, jó közérzet, kell még más is? Remélem a mélypontra nem jutok el (vagy igen?) Halló, tapasztalattal rendelkező emberkék, jelentkezzetek!
(Eddig még senki sem reagált a blogra… )

Lassan leszokok az evésről :c)
Ma is csak reggel ettem és délben.

Lehet, hogy a többfogásos nagy ebédek, evések tévesek és nem kell mindent bekapni amit az ember megkíván? :p

Figyelem magam, hogy változnak-e a gondolataim is, más szóval tisztul-e az agyam. Lehet, hogy beképzelem magamnak, de igen. Egyelőre többet nem írok, majd ha bebizonyosodik.

5. nap (1. ciklus)

2009 április 20. | Szerző:


“Már a rizs sem a régi…”
Még nem utálom, de ma ízetlen volt. Igaz, tegnapi főzet volt, ez lehetett az oka.
Minden reggel frisset főzök majd.

Csupa illatok vettek ma körül… mintha készakarva arra csábítottak volna, hogy megszegjem a fogadalmam. Máskor észre se vettem volna a kebab árust, ma csurgott a nyálam, mint egy boxerkutyának. De azért kibírtam :c)

Még négy nap, és jöhet a párolt zöldség a rizshez… micsoda örömteli várakozás ez!

Ja, nem tudja valaki, hogy mi a helyzet ilyenkor a vitaminokkal meg más dilibogyókkal? Szoktam néha reggelenként bevenni egy vitamin-tablettát, vagy beta-karotent, vagy ami egy fokhagyma tablettát (aminek nagy előnye ugye, hogy nem bűzlik az ember lehellete tőle – ilyen sűrített izé…) Szóval az ilyesmiket teljesen ki kell hagyni? És főleg azért kérdem, mert a kondi mellett zselatin-tablettákat is be-bekapok néha, hogy az izületeim jobban bírják a strapát, illetve prevenció…

Ha valaki tud többet erről, írjon! Köszi előre is!

4. nap (1. ciklus)

2009 április 19. | Szerző:


Azt írták, hogy az egyik étkezést nyugodtan ki lehet hagyni…
Heh… még hogy nyugodtan…
Lévén, hogy tegnap éjjel belaktam, ma reggel nem ettem.
És nem akarom elhinni, de nem vagyok éhes. Még most sem, pedig már dél van. De azért készítem a rizst, mert később kondizni akarok… remélem nem úgy fognak felmosni a padlóról, miután összeestem a kimerültségtől :c) Bár nem úgy fest a dolog.
Majd írom, hogy s mint volt…

Hát jó volt! Nem igazán értem, de még a kondi után sem voltam éhes… csak annyira szeretem a rizst, hogy amikor hazajöttem, ettem egy maréknyit. Na jó, egy jó tányérnyit, de csak azért, mert attól tartok, hogy ha nem eszem, akkor nem lesz energiám.

Holnap már az 5. napot kezdem. Nem is olyan rossz. Még 5 nap, és kombinálhatom párolt zöldséggel!

3. nap (1. ciklus)

2009 április 19. | Szerző:


A kávéról még mindig nem tudtam lemondani.

Úgy írták, hogy ha valaki nem tud lemondani róla, akkor igya meg a napi kávé adagját, inkább, minthogy emiatt ne csinálja végig a rizskúrát. Nem hittem, hogy ennyire kávéfüggő vagyok. Talán ha nem érezném az illatát, akkor nem jutna eszembe, mert amúgy elvonási tüneteim (még) nincsnek.

Valamivel nehezebb ma a rizst majszolni, mint az előző két napon, bár magával a rizzsel semmi bajom sincs, még ízlik is, csak éppen úgy szeretnék egy kis balzsamecetet vagy szójaszószt önteni rá, vagy meghinteni egy kis curry fűszerkeverékkel, hogy más ízt kapjon… de gondolom ez a lényeg, hogy a rizs saját ízét érezze az ember és leszokjon a mindenféle megszokott ízekről, amelyek már annyira mélyen berögződtek az agyunkba, hogy már szinte el sem tudjuk képzelni, hogy az ételeknek nem “félkész-ízük” van…

Nem szokásom, de most igen: este tizenegykor még belaktam :c)

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!