Rizsnapló
Egy 36 napos rizskúra és viszontagságai...

22. nap

2009 május 7. | Szerző:

Hát ennyi!

Lehet, hogy még próbálkozom, de most 2-3 napig szeretném, ha nyugtom lenne (legalább a hétvégén), úgyhogy a borsófélék felé se nézek, nem még hogy egyem őket! Majd ha elmúlnak az elmúlt 2 nap rossz emlékei, talán kipróbálom a lencsét, a csicseri borsót, de addigis jó lenne, ha VALAKI tudna ajánalni valamit, hogy miként főzzem a borsóféléket, hogy ne pimaszkodjanak a beleimben. Mert az azért mégiscsak felháborító, hogy az ember gondosan lemossa, beáztatja, újra mossa, főzi 3 órán át a borsót, utána megrágja rendesen, és további néhány órán át szenved tőle! Ez tényleg színvonalon aluli, meg a koromhoz képest méltatlan is! 🙂

Agyő, borsó – nem érdekel mennyi fehérjét tartalmazol, nem érdekel mennyire egészséges vagy!

Mindez persze méreg (“mérges vagyok” – mondja az ember – ó, a magyar nyelv nagyonis kifejező! 🙂 és ez nem jó jel, hiszen ez méregtelenítő kúra. De nem csak testet, hanem az elmét és a lelket is tisztítani szeretném.

…még jó, hogy tudatosult bennem. Amikor idáig eljutok, a felismerés pillanatáig, olyankor már túl vagyok a nehezén (hangsúlyozom azonban: általában). Mert akkor már az ember tudja, hogy mi a baja, akkor már tud magán segíteni.

21. nap

2009 május 6. | Szerző:

… ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.

Megtudtam, hogy ha a borsó nincs rendesen megfőzve, akkor rendetlenkedik. És még akkor is, ha nincs rendesen megrágva. Namármost megrágva megvolt, ezt garantálom. Minden falatot, minimum 4O-szer rágok meg (számolom, igen 🙂 Tehát maradjunk annyiban, hogy megrágtam rendesen. Az viszont kétségtelen, hogy nem volt rendesen megpuhulva.

Most már okosabb vagyok.
A szója pedig nem bánt annyira, bár ma még csak egyszer ettem, de vacsizni fogok, mert már kopog a szemem az éhségtől.

*** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** ***
Megtudtam azt is, hogy a különböző fűszerek használata ilyenkor már szinte ajánlott. Kiváltképpen a következők: rozmaring, koriander, babérlevél, kömény, ánizs, édeskömény, gyömbér, majoranna, borsfű (pereszlény), útilapu, zsálya, izsóp, kálmos, üröm, csalán, fahéj, snidling, bazsalikom, pitypang, zsázsa, hagymaszár, hagyma, kapor, torma, fokhagyma (de csak kis mértékben, es nem minden nap), zeller zöldje, és végül miso, szójaszósz és gomasio.

Ezekután pedig elárulom, hogy a feléről azt sem tudtam, hogy fűszer vagy gyógynövény (más szóval, hogy eszik vagy pedig isszák). Most már tudom, hogy eszik, és elég beszerezni, hogy megismerkedjem velük.

20. nap

2009 május 5. | Szerző:

Figyelem, az alább leírt mondatokban sértő és bántó gondolatok lehetnek, főleg a vizuális tipusú emberek számára. Mindenki a saját felelősségére olvassa tovább.

Majdnem három hétig semmi gond, most aztán hatványozva jönnek a problémák.
Picit számítottam rá, de úgy látszik nem eléggé…

Írták ugyan, hogy ha netán a borsófélék bántanák a gyomrunkat, akkor a vizet, amiben áztak, öntsük le róluk, és friss vízben főzzük meg. Így is csináltam. Namármost azon gondolkodom, hogy akkor mi lenne, ha még ezt sem csináltam volna. Mert így egy álló napon keresztül társaságilag használhatatlan voltam. A kondit kihagytam, csak itthon tornáztam egy picit, utána pedig sétálni indultam a városban, hogy legyen mozgás.

Evidens, hogy a vörös borsó (red kidney beans) tehet mindenről. A sárga borsó relatív békén hagyott… kiváncsi vagyok a szójára, amely pedig egyenesen isteni lett. Só és minden nélkül is nagyon jó íze van, pont eléggé puha, de még nem kásás… Figyelembe véve nagyanyáink tapasztalatait és intelmeit, egyet fortyantottam még (a vizen), majd ismét leöntöttem és új, friss vízben főztem a szóját.

De a rizst minden nélkül főzöm, hogy picit tisztuljak és rendbe jöjjek.

19. nap (3. fázis)

2009 május 4. | Szerző:


Soha nem ízlett még ennyire a sárga borsó, mint ma. Az utasítás szerint beáztattam még este, és jó korán felkeltem, hiszen azt írták, hogy 2 órán át kell főzni, hogy megpuhuljon. Hát megpuhult ez egy óra alatt! Sőt, nem csak megpuhult, hanem teljesen szétfőtt! Kása lett belőle. De micsoda kása! Fantasztikus íze van. Kár, hogy nem lehet belőle túl sokat enni!

Remélem bőségesen pótolja majd a fehérjéket, és lassan kezdhetem a kondizást is :c) Már alig várom!

***************************************************************

És képzeljétek, volt erőm a kondiban! Ezt szinte el sem akarom hinni… pedig kénytelen leszek belenyugodni :c) Még kiváncsi vagyok, hogy holnap is bírom-e majd a kondizást, de asszem ezekután nem kell kételkednem a leírtakban.

Vörös borsó beáztatva, csak szét ne főzzem, mint a mai borsót. Annyi van belőle, hogy egész héten majszolhatom 😀
De ízlik is ám nagyon!!!

18. nap

2009 május 3. | Szerző:

 


Aki nem akarja, ne higgye el, de nem várom annyira az újabb fázist. Persze azért várom, csak nem annyira nagyon, kibírhatatlanul. … Csak gondot okoz, hogy mit egyek. Az első volt a legjobb: nem kellett gondolkodnom, hogy mit egyek a rizshez, a válasz egyértelmű volt: rizst!




Na de most?
Milyen zöldséget? Mennyit? Mikor? Stb…

Pontosan a felében járok most. Nem is bánom, hogy jön egy kis változás, kicsit ráuntam az ázott zöldségekre. Nem, mintha nem lenne ízük, meg aztán általában én tehettem róla, mert túl sokáig főztem, vagy sokáig hagytam a fazékban és nem volt olyan jó, felázott tőle a rizs, szóval csak gond volt vele. Na most ennek vége, jön a csicseri borsó, a tarka bab, a cukorborsó, a lencse, a szója… és remélem nem fog kellenem állandóan szellőztetni. otthon még úgy-ahogy megmegy a dolog, de a munkahelyen, közterületen, emberek közt… ettől tartok picit, de majd meglátom, hogyan alakul a soundtrack J

Akkor most (azok kedvéért, akik nem tudnák esetleg) összefoglalnám, hogy miről is szól a 3. fázis. Tehát mindaz, ami ezelőtt is volt, plussz főtt hüvelyesek 10-20%-ban, de nem szabadna túllépni a mennyiséget. Rizzsel kombinálva fehérjéket juttatunk a szervezetbe. A legértékesebb a szója, amely kétszer annyi fehérjét tartalmaz, mint a hús. A megfőzendő hüvelyeseket jól megmossuk, majd 6-12 órán keresztül áztatjuk, és utána saját vizében főzzük. Kivételt képez a szója, amelyet friss vízben főzünk. Kuktában gyorsan megfőnek, kb. ¾ óra alatt. Kukta nélkül kb. 2 óra hosszat kell őket főzni, a szóját tovább is, akár három órán keresztül. Vigyázat, nem sózunk. Ugyanis sós vízben nem főnek puhára, sőt, lehet, hogy egyáltalán nem főnek meg! A szója meg olyan fura egy növény, hogy állandóan ellenőrizni kell, hogy puha-e már, mert megpuhul, de ha tovább főzzük, akkor újból megkeményedik. főzés után lehet sózni (de csakis tengeri sóval).

A mai nap elég jó volt. Reggelre jól kiéheztem, így nem vártam délig, hanem amint elkészült a friss rizs, nekifogtam egy kis ázott brokkoli és karfiol társaságában. Ez volt fél 11 körül. Aztán délben újra ettem. És az előbb már megint éhes voltam, elő is vettem a rizses dobozt, de csak csipegettem… Éppen most olvasom, hogy nem szabadna nagyon belakni a rizsből, hanem csak szépen, módjával. Ebből rendszert kéne csinálni – a lassú és komótos evésből, élvezni az ízeket, ízlelgetni mindent…

17. nap

2009 május 2. | Szerző:

És szerintem nincs ember, aki makulátlanul végigcsinálja az egész kúrát… hogy nem eszik vagy iszik valamilyen tilos dolgot… Vagy ha mégis létezik ilyen, akkor erős akarattal rendelkezik, és megemelem előtte a kalapom! Komolyan.

Szóval mea culpa, mea maxima culpa, de ittam egy kis vörösbort.
Megkívántam na, micsinájjak? … Hát most már semmit, az biztos. De legközelebb meggondolom, mert érzem, hogy nem tett jót. Ilyenkor a szervezet érzékenyebben reagál mindenre, és biztosan a kéntartalom az oka… mittomén… Most már úgyis mindegy.

Szóval akik eddig csodálkoztak meg ámultak (esetleg, bár nem valószínű), azok becsukhatják a szájukat, mert mint kiderült: emberből vagyok :p

Holnap még zöldséges nap, utána kezdődhet az igazi buli! :c)

5. nap (1. ciklus)

2009 április 20. | Szerző:


“Már a rizs sem a régi…”
Még nem utálom, de ma ízetlen volt. Igaz, tegnapi főzet volt, ez lehetett az oka.
Minden reggel frisset főzök majd.

Csupa illatok vettek ma körül… mintha készakarva arra csábítottak volna, hogy megszegjem a fogadalmam. Máskor észre se vettem volna a kebab árust, ma csurgott a nyálam, mint egy boxerkutyának. De azért kibírtam :c)

Még négy nap, és jöhet a párolt zöldség a rizshez… micsoda örömteli várakozás ez!

Ja, nem tudja valaki, hogy mi a helyzet ilyenkor a vitaminokkal meg más dilibogyókkal? Szoktam néha reggelenként bevenni egy vitamin-tablettát, vagy beta-karotent, vagy ami egy fokhagyma tablettát (aminek nagy előnye ugye, hogy nem bűzlik az ember lehellete tőle – ilyen sűrített izé…) Szóval az ilyesmiket teljesen ki kell hagyni? És főleg azért kérdem, mert a kondi mellett zselatin-tablettákat is be-bekapok néha, hogy az izületeim jobban bírják a strapát, illetve prevenció…

Ha valaki tud többet erről, írjon! Köszi előre is!

3. nap (1. ciklus)

2009 április 19. | Szerző:


A kávéról még mindig nem tudtam lemondani.

Úgy írták, hogy ha valaki nem tud lemondani róla, akkor igya meg a napi kávé adagját, inkább, minthogy emiatt ne csinálja végig a rizskúrát. Nem hittem, hogy ennyire kávéfüggő vagyok. Talán ha nem érezném az illatát, akkor nem jutna eszembe, mert amúgy elvonási tüneteim (még) nincsnek.

Valamivel nehezebb ma a rizst majszolni, mint az előző két napon, bár magával a rizzsel semmi bajom sincs, még ízlik is, csak éppen úgy szeretnék egy kis balzsamecetet vagy szójaszószt önteni rá, vagy meghinteni egy kis curry fűszerkeverékkel, hogy más ízt kapjon… de gondolom ez a lényeg, hogy a rizs saját ízét érezze az ember és leszokjon a mindenféle megszokott ízekről, amelyek már annyira mélyen berögződtek az agyunkba, hogy már szinte el sem tudjuk képzelni, hogy az ételeknek nem “félkész-ízük” van…

Nem szokásom, de most igen: este tizenegykor még belaktam :c)

2. nap (1. ciklus)

2009 április 18. | Szerző:

 

Még nem útáltam meg a rizst…

Szerencsére nagy a választék, lehet venni basmati rizst (asszem ez az indiai verzio), meg kínai jázminos rizst, és persze azért más-más az íze mindegyiknek. Majd váltogatom, hogy ne unjam meg nagyon.

Este partin voltam, ahol finom kaják sorakoztak az asztalon… még nem volt nagyon nehéz megállni, hogy ne kóstoljak bele Kamil spenótos lasagnejába. De nem tudom, mi lesz egy, két, három hét múlva.

Úgy gondolom, hogy ez az első kilenc nap a legkritikusabb, mert csak tiszta rizst szabad fogyasztani. Utána már jöhet a párolt zöldség, és az már tűrhetőbb.

Csak ne felejtsem a célt magam előtt látni mindig, akkor talán könnyebb lesz, bár egyelőre nem tapasztalok különösebb nehézséget a kúra betartásával kapcsolatban (barátaimtól viszont, akik végigcsinálták, tudom, hogy nem lesz méznyalás :c)

Na, mindenesetre egyelőre optimistán: állok elébe!

1. nap (1. ciklus)

2009 április 17. | Szerző:

Ha a végtelenségig fogom halogatni a kúra elkezdését, akkor sosem kezdem el…

A leírás szerint a hold 2. vagy 4. fázisában a legkedvezőbb elkezdeni a kúrát. Holnap kezdődik a 4. fázis, de mégsem várok holnapig… (hogyne, hogy ma nagyokat lakmározzak, mert ugye holnaptól kezdődik a nagy böjt! Szó sem lehet róla.)

Beáztattam reggel a rizst (hámozatlan, natúr barna rizs) és délben megfőztem, minden adalék nélkül, ahogy írták (se só, se beszéd) és szép lassan elfogyasztottam, megrágva minden falatot, közben próbáltam azonosítani az ízt, de nem sok sikerrel. Sótlan vízben főtt natúr rizs íze van.

Egy tányér elég is volt, tele volt a gyomrom.

Este 6-kor vacsoráztam, megint egy tányér fért belém, több nem.
Igazság szerint a kávét ki kellene hagyni… de olyan kellemes illata volt, hogy nem tudtam ellenállni a kisértésnek, és egy kis csészényit megittam vacsi után.

7-kor kondi, és annak ellenére, hogy aránylag kevés idő telt el az étkezés és az intenzív mozgás közt, nem volt gond, és energiám is volt elég. Ezt állították azok a barátaim, akik már végigcsinálták a kúrát. A kondit és a mozgást állítólag egyáltalán nem kell kihagyni.

Na majd meglátjuk.
Mindenesetre jó volt (majdnem) üres gyomorral lefeküdni (ja, majdnem, mert két kanálnyi rizst bekaptam még este 10-kor :c)

« Régebbi bejegyzések

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!