18. nap

2009 május 3. | Szerző: |

 


Aki nem akarja, ne higgye el, de nem várom annyira az újabb fázist. Persze azért várom, csak nem annyira nagyon, kibírhatatlanul. … Csak gondot okoz, hogy mit egyek. Az első volt a legjobb: nem kellett gondolkodnom, hogy mit egyek a rizshez, a válasz egyértelmű volt: rizst!




Na de most?
Milyen zöldséget? Mennyit? Mikor? Stb…

Pontosan a felében járok most. Nem is bánom, hogy jön egy kis változás, kicsit ráuntam az ázott zöldségekre. Nem, mintha nem lenne ízük, meg aztán általában én tehettem róla, mert túl sokáig főztem, vagy sokáig hagytam a fazékban és nem volt olyan jó, felázott tőle a rizs, szóval csak gond volt vele. Na most ennek vége, jön a csicseri borsó, a tarka bab, a cukorborsó, a lencse, a szója… és remélem nem fog kellenem állandóan szellőztetni. otthon még úgy-ahogy megmegy a dolog, de a munkahelyen, közterületen, emberek közt… ettől tartok picit, de majd meglátom, hogyan alakul a soundtrack J

Akkor most (azok kedvéért, akik nem tudnák esetleg) összefoglalnám, hogy miről is szól a 3. fázis. Tehát mindaz, ami ezelőtt is volt, plussz főtt hüvelyesek 10-20%-ban, de nem szabadna túllépni a mennyiséget. Rizzsel kombinálva fehérjéket juttatunk a szervezetbe. A legértékesebb a szója, amely kétszer annyi fehérjét tartalmaz, mint a hús. A megfőzendő hüvelyeseket jól megmossuk, majd 6-12 órán keresztül áztatjuk, és utána saját vizében főzzük. Kivételt képez a szója, amelyet friss vízben főzünk. Kuktában gyorsan megfőnek, kb. ¾ óra alatt. Kukta nélkül kb. 2 óra hosszat kell őket főzni, a szóját tovább is, akár három órán keresztül. Vigyázat, nem sózunk. Ugyanis sós vízben nem főnek puhára, sőt, lehet, hogy egyáltalán nem főnek meg! A szója meg olyan fura egy növény, hogy állandóan ellenőrizni kell, hogy puha-e már, mert megpuhul, de ha tovább főzzük, akkor újból megkeményedik. főzés után lehet sózni (de csakis tengeri sóval).

A mai nap elég jó volt. Reggelre jól kiéheztem, így nem vártam délig, hanem amint elkészült a friss rizs, nekifogtam egy kis ázott brokkoli és karfiol társaságában. Ez volt fél 11 körül. Aztán délben újra ettem. És az előbb már megint éhes voltam, elő is vettem a rizses dobozt, de csak csipegettem… Éppen most olvasom, hogy nem szabadna nagyon belakni a rizsből, hanem csak szépen, módjával. Ebből rendszert kéne csinálni – a lassú és komótos evésből, élvezni az ízeket, ízlelgetni mindent…

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!