Visszazökkentem a régi kerékvágásba, úgy tűnik.Kellett hozzá a felismerés, hogy nem lehet mindent (egyszerre) csinálni.
Kezdem figyelni az érzéseimet,
hangulataimat… amiként változnak. Hogy jó irányban-e, azt most még
nem tudom, csak remélni tudom, hogy igen.
Könnyen dühbe gurulok
Nem
mintha ezzel gond lett volna előtte… de türelmesebb voltam. Lehet,
hogy ez is feladott lecke. Nem kell angyali türelem (bár szerintem düh
sem! arról majd leszokom 🙂
Több dolgot itélek meg negatívan és pozitívan
Nem biztos, hogy jó, de úgy érzem, hogy kapásból itélek meg dolgokat pozitívan vagy negatívan. Lehet, hogy ez is változás része.
Lelassultam
Lassabban gondolkodom és mozgok – lassabban élek.
Valahol
jó, mert így több időm van gondolkodni. És nem vagyok annyira
szétszórt, mert nincs erőm egyszerre sok mindenbe belefogni (mint
ahogyan azt előtte tettem). Viszont úgy érzem magam, mint egy csiga a
lassított filmben.
Na ennyit erről. Krízis ma nem volt, hurrá.
Remélem így marad.
A tyúkok már elmentek aludni, megyek én is.
Csók mindenkinek! :c)