7. nap (1. ciklus)

2009 április 22. | Szerző: properko |

Hiába, a kukta az kukta! Reggel megfőztem az adag rizst, de nem kuktában, és nem lett olyan, mint amikor kuktában főzöm. Nem tudom, mi a titok nyitja. Van tippje valakinek?

Egy kínai mondás szerint, “Ha a főételből egyszer kihagyod a rizst, az egy hétre elveszi a család szerencséjét.”

Egy másik szerint pedig, “Ha egy órán át boldog akarsz lenni, fogyassz alkoholt. Ha három napig akarsz boldog lenni, házasodj meg. Ha egy egész életen át boldog akarsz lenni, egyél rizst!”

Asszem ma utolért a krízis… (vagy csak enyhén meglegyintett? Ki tudja, mi vár még rám.) Egész nap sütemények, húsfalatok, gyümölcsök képe és illata villant be az agyamba. Persze azért kibírtam, de nem volt könnyű.

Újra olvastam a cikket. Azt írja, hogy jó a kúra elején papírra vetni, hogy milyen okból, és milyen célkitűzéssel fogunk neki a rizses napoknak. Merthogy bizonyosan eljön a nap, amikor a kedvünk alábbhagy, és elkezdünk agyalni, fontolgatni fogjuk, hogy abbahagyjuk az egész kúrát. Ilyenkor jó elővenni a füzetet, és belelapozni, hogy emlékeztessük magunkat, miért is fogtunk neki a kúrának.

Remélem az első ciklus utolsó két napja nem hoz meglepetést (nem olyasmire gondolok, hogy hirtelen más íze lenne a rizsnek, hanem hogy kibírom.

Ma is csak kétszer ettem. Most fogok harmadszor, akármennyire van este fél tíz. Éhes vagyok. Arra gondoltam, egy kis főtt barna rizs biztosan jót tesz majd :c)

Apropó barna rizs: hát persze, hogy barna rizzsel kell kúrázni! 7x több tápláló anyagot tartalmaz (ásványi anyagok, vitaminok), mint testvére, a fehér rizs, amelyről eltávolították (leköszörülték, legyalulták) a héját és a sok vitamint. A fehér rizst először a shanghai árusok dobták piacra 1926-ban, tisztán üzleti okokból. Mára a barna rizs szinte teljesen eltűnt az ázsiai éttermek kínálatából, és az ázsiai konyhákból (milyen kár!) Viszont mi most már tudjuk, hogy a barnát kell fogyasztani :c)